Írta: Szuhai
Nóra
Az ember legnagyobb vágya, hogy értelmes célokat találjon
magának. Ezért fontos, hogy a megélésem, a céljaim engem szolgáljanak. A jó
célok a lelkünk mélyén lapulnak. Ha olyan célokra összpontosítok, amik a
felszínes vágyaimat elégítik ki, felszínesek lesznek a megéléseim, mert mindig
másra vágyom, és nem arra haladok, ami a valós szükségletem.
A másik csapda, ha
valaki másért teszek valamit, vagy azért, hogy egy félelemmel teli szituációt
elkerüljek. Ekkor a cselekvéseimben nem lesz benne a pozitív energia, ami a
mindennapi feladatokon átsegít, nem lesz benne öröm, jóérzés, csak a negatív
helyzetekből való menekülés, ami megint csak arra ösztönöz, hogy állandóan mást
tegyek, attól függően, melyik félelem erősödik fel bennem. Tehát a cél akkor
jó, ha – rágondolva - mindig belül mosolyogni támad kedvünk. A céljainkból, az
irántuk érzett odaadásból és elköteleződésből ugyanis hihetetlen energiát
tudunk meríteni. Többségünk azonban inkább az azonnali kielégülést hozó
rövid távú célkitűzéseket részesíti előnyben a hosszú távúakkal szemben.
Rendszeresen úgy viselkedünk, mintha a jövőben valamikor több időnk, több
pénzünk lenne, és kevésbé lennénk fáradtak vagy feszültek.
Mégis milyen a jó cél?
- Pozitív, cselekvésre ösztönző, konkrétan
megfogalmazott, mély boldogság érzetet adó. Tehát minden tekintetben engem
tükröző.
- Mérhető, ezáltal pontosan tudható, hogy mikor
teljesül. Dátum, pénz, előrelépés, kg, méter, oldalszám, partner
számokban, kinek mi… Csak ekkor tudom azt megélni, hogy célba értem.
- Olyan, amiért tenni érdemes. Olyan, ami
erőfeszítést igényel tőlem, kihívás számomra, de nem túl sok, (lehetetlen)
nem túl kevés (kisujjból megoldható) Az egyikben induláskor benne van a
kudarc, a másik nem ad sikerélményt.
- Olyan, amivel azonosulni tudok, engem tükröz, a
képességeimet, adottságaimat, tapasztalataimat, élhetem meg benne. A
zsigereimből és nem a felszínes vágyaimból jön. Amire ha rágondolok,
mindig mosolyogni támad kedvem.
- Fontos,
hogy időben jól körülhatárolt legyen, a sikerélmény miatt. Ha túl kevés rá
az idő, nem adok magamnak esélyt arra, hogy átgondolt, megélésekkel teli
legyen. Ha túl hosszú, elvesztem a lelkesedésemet. Ezért ha nagy terveket
álmodok magamnak, mindig részekre bontom, és a részeket egészként kezelve
mindig megünneplem a befejezést.
- Rendelkezik támogatói háttérrel. Ki tud benne
támogatni? A háttér csodákra képes. Lelkesít, ha elkeseredem, mert
nehézségekbe ütközöm a megvalósítás során, újra feltöltődöm, ha
elmesélhetem a barátaimnak, a támogató hátteremnek. Ötleteket kaphatok,
bizalmas információkat, olyan tudást, ami nekem nincs, de szükségem van
rá.
Külső megfigyelőként honnan tudom, hogy valaki a céljai felé tart?
Onnan, hogy szinte
nincs más gondolata, cselekedete. Állandóan arról beszél, gondolkodik, amit el
szeretne érni. Boldognak és erősnek érzi magát. Tele van energiával, hatékony
magabiztos, hisz magában és a képességeiben.
Nincsenek megjegyzések:
Írj megjegyzés