A tehetség megítélése

Írta: Szuhai Nóra

Általános tapasztalat, hogy az emberek többsége nem tud mit kezdeni a nálánál jobbakkal. Önvédelemből (mert meg akarja őrizni hatalmi pozícióját), nyíltan, vagy burkoltan elkezdi lehúzni a jobb képességűt, és pletyka, intrikák, cinikus megjegyzések formájában perifériára kényszeríti. A tehetséges emberek viszont leggyakrabban éppen ehhez nem értenek, ők csak végzik a dolgukat, lelkesen, hitüknek és belső késztetéseiknek megfelelően, így céltáblává válnak. Gyakran a szülők is, a legjobb szándékuk ellenére is részesei ennek a folyamatnak, mert csak azt akarják látni, hogy a gyerekük nem életrevaló, vagy deviáns, esetleg olyan dolgot csinál, amihez nem értenek, és ezáltal félnek attól, hogy a gyerek elkallódik, nem fog tudni talpon maradni az életben. Önkéntelenül is Ők válnak a gyerek legnagyobb kritikusává, életminőségének rombolójává.

Miért jó tehetségesnek lenni?

• Azért, mert aki tehetséges, valamelyik, vagy több képessége jobb az átlagnál.
• Ezen a területen az átlagtól sokkal nagyobb, vagy kifinomultabb teljesítményre képes, függetlenül attól, hogy a szakmai képesítése megvan-e hozzá, vagy autodidakta módon, a cselekvései, vagy az érdeklődése jutatta el a teljesítményhez. Teljesen mindegy, hogy ez a terület a kertészkedésről, a sportról, a tanításról, a gyöngyfűzésről, a fafaragásról, a retorikáról, a matematikáról, a szervezésről szól, ezek az emberek kitűnnek a többiek közül.
• Ha fel merik vállalni a tehetségüket, magasabb rezgéssel, energiákkal működnek, ez lelkesedés, elhivatottság, intuíció, inspiráció formájában, ügyességben, talpraesettségben jelenik meg az életükben.
• Mert másfajta világlátásukkal, aktív életszeretetükkel színesebbé teszik a világot.
• Mert nélkülük nem lennének újítások, szépség, és kreatív megvalósítás.
• Mert bátorságuk, életerejük átragad a környezetükre, és mintát ad egy magasabb minőségű életre.

 Miért rossz tehetségesnek lenni?

• Azért, mert gyakran nem is tudja magáról az illető, hogy kudarcait, viselkedési problémáit az okozza, hogy nem tudja felvállalni és megélni a tehetségét.
• Egy tehetséges, az átlagnál nagyobb teljesítményt nyújtó ember gyakran egy kicsit irracionális. Lebeg, idealista, gondolkodása nehezen követhető, rosszul tűri a korlátokat, az értetlenséget, ezért gyakran frusztrált. Mindig feszegeti a határokat, a szabályokat, de ez gyakran abból fakad, hogy nem értik meg őt. Sok tehetséges ember válik már fiatalon zárkózottá, durcássá, lázadóvá, nehezen kezelhetővé, szélsőséges esetben depresszióssá.