Írta: Vadóc Tamás
Az új ismeretek
elsajátítása már fiatalkorban elkezdődik. Ahogy kisbabaként először kúszni,
majd járni tanulunk meg, majd óvodásként a cipőfűzőnk bekötése és az
evőeszközök megfelelő használata jelent kihívást, úgy néhány éven belül
elkezdik pumpálni belénk a sokszor végtelennek tűnő tananyagot, különböző
ismereteket, melyekből fiatal felnőttként szelektálhatjuk, mi az, amit
használni szeretnénk a jövőben, és mi az, amit csak az érettségi, vagy a
dolgozatok megírásáig jegyeztünk meg.
Azonban több tanulmány
is született, mely arra próbálja felhívni az emberek figyelmét, hogy tanulni is
meg kell tanulni. Sokak azt hiszik, hogy a tanulás abból áll, hogy görnyedten a
könyveinket, jegyzeteinket magoljuk, miközben sokszor nem is értjük, hogy mit
is olvasunk. Másik probléma, amikor a szoba hőmérséklete vagy fagypont közeli,
vagy épp csak nem sülne meg a tojás a bőrünkön. Azt sem kell ugyebár
megemlítenem, amikor kényelmesen befekszünk az ágyba, és „meglepő” mód 10 perc
alatt elnyom minket az álom, vagy hirtelen a bomló fal izgalmasabbnak tűnik,
mint a tananyag.
Ez a cikk főképp
személyes és más emberek tapasztalatait, de emellett tudományos kísérletek, felmérések
eredményeit is szemlélteti azért, hogy nem csak egyetemistaként, de már
fiatalabb korban is el tudjuk sajátítani a tanulás művészetét.
1. Hőmérséklet
Mielőtt akármilyen
véleménynek, vagy felmérésnek utánanéztem volna, rögtön ez volt az első olyan
pont, amely eszembe jutott, és nem véletlen raktam be rögtön a felsorolás
legelejére.
Visszagondolva nem
csoda, hogy nem szerettem a kötelező nyári olvasmányokat, és nem csak azért,
mert épp unalmas, vagy nem túl kedvelt témát dolgozott fel, de azért sem, mert
az év legmelegebb időszakában kellett volna az agyam tornáztatni. Amikor a
bőven 20 fok feletti szobában, és jóval 30 fok feletti szabadtéren szeretnénk
valamit tanulni, észrevesszük, hogy 5-10 perc olvasás után nehézzé válik a
koncentrálás, a figyelemösszpontosítás, esetleg a fejünk is megfájdul, stb..
Épp ezért nagyon fontos, hogy megfelelő hőmérséklet legyen a szobában, vagy a
helyiségben, ahol tanulunk – ne is fázzunk, de ne is legyen melegünk.
2. Ruházat
Szintén egyéni pont,
melyet érdekes módon nem szoktak felsorolni a különböző oldalak. Nem kell
túlságosan megmagyarázni, amikor azt mondom, hogy ünneplőben, szoros, feszes
ruházatban jóval nehezebben tudunk tanulni, mint kellemes, lenge öltözékben.
Testünk is ugyanúgy igényli a megfelelő szellőzést, melyet ezek a ruhák sokszor
nem biztosítanak, így néhány perc után mocorogni kezdünk, kényelmetlenül
érezzük magunkat, nem tudunk összpontosítani.
3. Ne részletezzük – De igen!
Habár ez egyéni
preferencia, én inkább úgy látom, hogy hacsak nem nagy mennyiségű tananyagot
kell rövid időn belül elsajátítanunk, érdemesebb felosztani az anyagot, és
megfelelően beosztani azt. Ne próbáljuk meg az egész periódusos rendszert
egyszerre megtanulni, hanem tanuljunk meg először csak 1-2 oszlopot, majd ha
ezek mennek, akkor kis szünet után az előbbiekhez fokozatosan újabb oszlopokat
tanulhatunk meg. Fontos, hogy az új ismeretekhez vegyük hozzá a korábban
megtanultakat, különben az újabban tanultak kiszorítják a régebbieket.
4. Keressünk más helyet a tanuláshoz
Bizonyított tény, hogy
sokkal hatékonyabban tanulunk akkor, ha nem mindig ugyanazt a helyet választjuk
a tanuláshoz. Agyunk jobban rááll új ismeretek elsajátítására, ha a könyvtár
után egy kávézóban, vagy parkban, vagy akár a mosdóban olvasunk valamit. Ha eddig a kényelmes ágyunkon tanultunk,
próbáljuk ki, hogyan funkcionál agyunk az újabb helyeken.
5. Látsz, vagy hallasz?
Teszteld le, hogy
hogyan tudod a legjobban megtanulni a tananyagot. Néhányan inkább mindent
többször leírnak újra és újra, hogy egyre több részlet ragadjon meg minden
alkalommal, mások pedig jobban szeretik vagy a tükör előtt felmondani maguknak
az addig megtanult tananyagot, vagy pedig sétálnak, fel-alá járkálnak közben,
és úgy „hallatják magukkal az anyagot”.
6. Étel, ital
Nem csak a „mit”,
hanem a „mennyit” is nagyon fontos, amikor a megfelelő étkezésről és
folyadékbevitelről beszélünk. Agyunk jobban funkcionál, ha megfelelő mennyiségű
tápanyagot vittünk a szervezetünkbe, ami annyit jelent, hogy nem is éhezünk, de
nem is szétpukkad a hasunk az extra menütől, amit megettünk. Az ételnél fontos
még az, hogy minőségi, agyserkentő, ne túl nehéz ételekkel terheljük le a
gyomrunk, különben kénytelenek leszünk az emésztés hosszú idejét kivárni.
A folyadék is
rendkívül fontos. Az emberek eleve sokkal kevesebb folyadékot isznak, mint
amennyire szükségük lenne, de tanuláskor még fontosabb, hogy hidratáljuk a
szervezetünket. Sokan a kávéra esküsznek, vagy az energiaitalra, amiért rövid
időn belül megdobja az éberségi szintet, azonban a koffein folyadékmegvonó
hatású, ráadásul az anyagcserét is felgyorsítja, ami még több
folyadékveszteséget jelent. Mielőtt nekiállunk tanulni, feltétlen készítsünk a
közelünkbe egy üveg hideg vizet, és ne csak akkor igyunk belőle, amikor már
szomjasak vagyunk, hanem 5-10 percenként érdemes egyet-egyet belekortyolni.
7. Internem!
„Még gyors megbeszélem
ezt a haverokkal Facebookon, majd felmegyek YouTube-ra ezt az 1 videót
megnézni, megnézem ennek a sztárnak a Twitter bejegyzéseit, frissítem a
nyaralási képeim az Instagramon…”. Ismerős, ugye?
Ha csak nincs
szükséged az internetkapcsolatra, akkor akár csatlakozz le a wifiről, akár húzd
ki a netkábelt, de ne tedd magadnak lehetővé azt, hogy a tanulásra szánt idődet
a világhálón elkalandozva töltsd el.
Ezek a legfontosabb
dolgok, melyeket úgy érzem, célszerű a tanuláskor figyelembe venni. Néhány
apróbb változtatással rendkívül eredményes, és látványos fejlődést lehet
elérni, amelyek nem csak a jegyeinken, de a tanuláshoz való hozzáálláson, az új
ismeretek elsajátításához szükséges érdeklődésünkön, és egyéb rendkívül hasznos
dolgokon meglátszanak majd.
Nincsenek megjegyzések:
Írj megjegyzés