A tanulás jövője - Interjú Légrádi Zsuzsannával

Az innováció kérdése az elmúlt évtizedekben világszerte kiemelt figyelmet kapott mind a kormányzati, mind a szakpolitikák szintjén. Az „innovatív tanulás és tanítás” támogatását az Európai Unió változatosan (pl. célzott kutatásokkal, pilot-programok, innovációk közvetlen támogatásával, jó gyakorlatokat megosztó felületekkel) segíti. A hazai lehetőségekről, az innováció gyakorlatáról kérdezzük a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum  Belvárosi Gazdasági Szakgimnázium igazgatóját, Légrádi Zsuzsannát.

Hogyan keletkeznek innovációk a mindennapi tanítási gyakorlatban?

Minden innováció egy ötlettel kezdődik, és egy oktatási intézményben a pedagógiai helyzet adja az ötletet. Spontán helyzet, ha a kolléga egy pedagógiai szituációban úgy érzi, hogy a tananyag elsajátításakor valami mást vagy valahogyan másképp is meg lehet oldani. Ezt átgondolva, kidolgozva megszületik valami. Vannak tudatos innovációk, amikor egy probléma megoldására keresünk új verziókat. Végiggondoljuk, ötletroham megbeszélést tartunk, és végül kialakul egy újdonság.

Mi segíti, és mi gátolja az oktatási innovációk fejlődését?

Támogató tényező az, hogy a fenntartó segíti az ötleteink megvalósítását. Most egy stúdió került megépítésre itt az intézményünkben, ami a tananyagok digitalizálását, kísérletek bemutatását segíti. Akadályoztató tényező a tanárok leterheltsége. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem egyszerű a jelenlegi terhelés mellett újításokon dolgozni. Büszke vagyok a tanáraimra azért, mert vállalják ezt a kihívást, és ötleteikkel új megoldásokkal színesítik az oktatást. Előny, hogy a BGSZC tudásmegosztása a centrumon belül működik. Óralátogatással házon belül tanulunk egymástól, pedagógiai nyílt napokon való részvétellel sok ötletet hozunk haza a saját tanítási gyakorlatunkba. Segíti az innovációt a technikai eszközök fejlődése, mint például a mobilok, de akár a robotok is, amik bekerültek az oktatásba. Akadályozó emberi tényező - főleg az idősebb kollégák tekintetében - az újdonságtól való félelem. Nehezen szánják rá magukat az új dolgok kipróbálására, de ha sikerül, akkor nagyon megszeretik, és sokkal kitartóbban használják, mint a fiatalok.

Mennyire tartja fontosnak a környezeti fenntarthatóságot a szervezetek az innovációik kialakításakor?

Az oktatás sajnos környezetromboló tényező. Nagyon sok papírral dolgozunk, mert pl. egy feladatlap, egy munkafüzet jellegű interaktív módszer esetén a papír a tanuló kezében van. A szakképzésben jelenleg nincsenek tankönyvek, ezért a tanárok sok fénymásolatot visznek az órákra. Megoldásként digitalizálni tudjuk a tananyagokat. A BGSZC legújabb projektje, hogy mind a 18 tagintézményben elektronikusabbá tegyük a tanórákat. Az információt digitalizált formában kapják meg a tanulók. Arra törekszünk, hogy csökkentsük a környezeti terhelést, de az elektronikai hulladékok megjelenése is romboló. Még nem látom annak a jó gyakorlatát, hogyan lehet az oktatást környezeti fenntarthatóság figyelembe vételével végezni.

Innovációs tevékenység a szervezeti egységekben? Csak az oktatás innovációja fontos, vagy ez egy általános szemlélet az Önök szervezeténél?

Nem csak az oktatás innovációja a fontos, hanem a szervezet innovációja is. Iskolánknak több mint 69 partnercége van, amik között vannak kicsik, nagyok és közepes cégek is.

Láthatóan elindult a nagy cégek területén a szervezet fejlesztés, ami hatással lesz az oktatási intézményre. A tanulók másfajta szervezeti kultúrát fognak megtanulni a gyakorlati munkájuk során, amelynek tapasztalatait visszahozzák majd az intézménybe. Másrészt a jól működő intézmény menedzsmentnek pontosan az lesz majd a feladata, hogy a partnerekkel a külső kapcsolatokat építse, gyűjtse az információkat, majd adaptálja az ő szervezeti működésének megfelelő módon. Az oktatási piacon is verseny van, ezért fontos számunkra is az állandó fejlődés.

Tud-e példát mondani jó gyakorlatra „Z generációs” fiatalokkal kapcsolatos oktatási/tanulási módszertanok területén?

Itt az intézményben is vannak jó gyakorlatok, például szabaduló szoba. A pénzügyet oktató tanárok ezt a fajta tanítási módot nagyon kedvelik összefoglaló témáknál. De a többi képzésben is a kollégák gyakran használják a dolgozatok írásánál, részfeladatoknál a Kahoot-ot vagy a Redmentát, melyek szabadon szerkeszthető internetes tesztoldalak. Ezek a játékosításra kiváló példák. Aktuális témánk, hogy az intézményben tartott órák száma valószínűleg csökkenni fog, ezért nagyobb hangsúlyt kap majd a diákok életében az otthoni, online felületen levő tanulás. Feladatunk ennek a menedzselése. A tanári szerepkör is változik, kevesebb lesz a személyes kontaktus. A tanár irányító funkciója helyett társ és vezető a tanítási folyamatban, a közös haladás érdekében. Hangsúlyosabbá válik az együttműködés és megszűnik az alá-fölé rendelt viszony.

Mennyire célirányos Önöknél az oktatás innovációja a fiatalok megnyerése, mobilizálása, megtartása érdekében?

Ez az iskola különleges helyet foglal el a Szakképzési Centrumban is, hiszen a 19 iskola közül az egyetlen olyan iskola vagyunk, ahol csak érettségi utáni képzés zajlik, és fiatal felnőttekkel foglalkozunk. Az életkori sajátosságaikból adódóan speciális életvitelükhöz is alkalmazkodnunk kell. Az egyéni tanulási utak biztosítása mellett a törvényi szabályozást, is be kell tartanunk. Specialitásunk, hogy minden évet rendkívüli tanulmányi héttel indítunk, aminek feladata, hogy minél jobban megismerjük a tanulót és a tanuló is megismerje önmagát, a szakmáját. Ekkor találkozhat a tanáraival, megismerheti azokat a partnereket, akik a tanulási folyamatában vele együtt fognak működni. A mi intézményi gondolkodásvilágunk ebből a szempontból kimagaslóan jó. Hiszem, hogy jól dolgozunk, mert folyamatosan magas a tanulók érdeklődése az iskola iránt. Ebben a tanévben több mint 1000 tanulót vettünk fel.

Van ismerete a technikai eszközök újszerű alkalmazásával járó innovációkról? Ha igen, milyen jó gyakorlatról tud?

A munkaerő-piac oldaláról hozzuk be az intézménybe azokat a technikákat, amikkel a diákok majd dolgozni fognak. Van logisztikai felépítésű termünk, amiben a komissiózás és azok szoftvereivel barátkozhatnak a tanulók. A gazdasági informatikusok a Lego robotok programozásával foglalkoznak. A VÁM-ügyintézők képzéséhez vámkezelési szoftvert használunk. Az intézményünknek fontos, hogy a legújabb tudásanyagot adja át a tanulóknak, amivel helyt tudnak állni végzés után a munkaerő-piacon.

Az innováció bevezetésének hatására milyen eredményeket értek el, ezek milyen hatással voltak az iskolai/szervezeti gyakorlat újraformálódására?

A technológiai fejlesztésekben együttműködőek a cégek. Sok szoftvert kaptunk oktatási célokra, amikért fizetnünk sem kellett. Azt tapasztaljuk, hogy nő a tanulók motiváltsága, javul a tanuláshoz való viszonyuk, a képességeikhez, a haladásukhoz jobban tudjuk igazítani az ismereteket az új technológiáknak köszönhetően.

Tud-e példát mondani arra, hogy az oktatás innovációjára olyan hálózatot hoztak létre, amelyben helyet kaptak az iskolák, az iskolafenntartók, az üzleti szféra és/vagy a civil társadalom képviselői? Esetleg nemzetközi partnerek bevonására is sor került?

A jó gyakorlatok cseréje már Uniós szinten működik, pl. Erasmus+ projekteken keresztül nemzetközi szinten is. A partnereink a gazdasági szereplők, az oktatók és a diákok. Képző intézményként ennek a középpontjában dolgozunk. Az élő kapcsolat is fontos számunkra. Erre lehetőséget ad pl. egy kerekasztal beszélgetés, ahol az összes résztvevő megoszthatja a tapasztalatait, a gyakorlatokat, információkat, amikkel az együttműködés során találkoztak.  A kapcsolódásainkból keletkező információ legalább annyira fontos, mint a belső tudásmegosztás. Van kollégám, aki ennek az élenjáró képviselője. Ő szervezi a partneri találkozókat, tudásbázist épít, szorgalmazza az óralátogatásokat. Vezetőként azt gondolom, hogy ezt csak így lehet csinálni. Nyitottan, folyamatos megújulásban, együttműködően. Jó gyakorlatokat adni-venni, mert ezzel tudunk jó oktatási rendszert fönntartani.