A tanulás Jövője

Interjú Elek Csabával, a BKIK megbízott oktatási igazgatójával

Hogyan keletkeznek innovációk a mindennapi tanítási gyakorlatban?

Az oktatás az egy állandóan megújuló folyamat, mint ahogy az élet is az. Ezért kell az oktatásnak is lekövetnie, tehát ha a mindennapi élet során innovációk történnek, új technológiai eszközök jelennek meg, akkor elengedhetetlen, hogy megismerje a fiatalság ezeket. Ha az oktatás során ezeket az új technológiai eszközöket alkalmazzuk, akkor könnyebben megismerik. Példa erre: informatikai eszközök alkalmazása, vagy az E-learning alkalmazása. Ezek mindennapossá válnak az oktatás területén is.

Mi segíti, és mi gátolja az oktatási innovációk fejlődését?

Ahhoz, hogy egy innováció mennyire életképes, vagy hosszútávon működik-e, ezt előre nehéz meglátni. Vannak olyan újítások, gyakorlatok, amelyek viszonylag rövid életűek. Mondok egy témát pl a fax készülék. Ezelőtt 30 évvel nagy csoda volt, most meg már sehol nincs. Gyakorlatilag ugyan így ez más technikai eszköznél is előfordulhat. A másik, hogy az oktatás mindig élesben megy, nagyon ritka, amikor Pilot-okat lehet csinálni benne, mert az oktatás az eleve humán erőforrással működik, „élő anyagon” Úgyis lehet mondani, hogy a tudást át kell adni élő embereknek. Nehéz korrigálni a hibát, ez is egy olyan dolog, aminél nagyon óvatosan kell bánni az innovatív eszközökkel, nehogy hiba legyen. Tehát nagyon észnél kell lenni, és vannak még olyan területek is, ahol nem lehet egyszerre túl nagy lépést tenni. Mindig fokozatosan lehet módosítani, mert a világ és az innováció is úgy működik. Leginkább az emberekkel kapcsolatos innovációknál fontos, hogy csak lépésről-lépésre tudunk haladni.

Ön szerint csak az oktatás innovációja fontos vagy ez egy általános szemlélet az adott szervezetnél?

Az innováció az a mindennapi élet következménye és elősegítője. A mindennapi életben folyamatosan vannak új eljárások, technikák, módszerek, új berendezések, új szoftverek, egyáltalán az élet, ahogy megújul. Gondoljon vissza, hogy ez előtt 10 évvel milyen technikai eszközöket használtak az emberek és most mit használnak, és ez egyre inkább gyorsul. Szóval még Gutenbergtől el kellet telnie közel 500 évnek és a nyomtatott sajtó uralkodott, manapság már az elektronikai sajtó átvette a vezetést a nyomtatott felett. Ott 500 év volt, most 5 évente vannak változtatások a gazdaságban a munkahelyeken és ennek következménye, hogy az oktatásban is ezeket a változtatásokat is végbe kell vinni.

Tud e példát mondani jó gyakorlatra „Z generációs” kapcsolatos oktatási, vagy tanulási területén, különös tekintettel az online tanulásra és a játékosításra?

Például: a Samsungnak van egy új eljárása, ami egy intelligens osztályterem, amit már több iskolában bevezettek, és ez gyakorlatilag a cyber-térbe viszi át az oktatást, ez is egy jó gyakorlat és sok helyen működik. Illetve maga az E-learninges oktatásnak is nagyon sok jó változata van és van néhány, amely kevésbé jó. Kiemelkedő, amikor egy előadás egy Youtube fájlban van, és online módon lekövethető és visszajátszható, ha valamit nem ért az ember. Ezután vannak (Ha kell) szükséges teszt kérdések. Nagyon sok ilyen online szoftver megtalálható, a Moodle-tól a Google Classroom-ig rengeteg ilyen lehetőség van. Ezek az eszközök alapvetően jók. Az, hogy ezeket milyen tartalmakkal töltjük meg, az fogja megmutatni, hogy mennyire hasznosak.

Mennyire célirányos önöknél az oktatás innovációja a fiatalok megnyerése, mobilizálása, megtartása érdekében?

Elindult tavaly pályázati jelleggel, idén pedig élesben egy úgynevezett „kamarai gyakorlat oktatói képzés”, ami pont erről szól, hogy azok az oktatók, akik a duális képzésben fiatalokkal foglalkoznak, elvégeznek egy 50 órás tanfolyamot, ami pont a Z és Y generációval való kapcsolatteremtésre, konfliktuskezelésre és egyéb kommunikációs nehézségekre van kihegyezve. Gyakorlatilag az érzelmi intelligencián keresztül közelíti meg ezt, hogy a különféle korosztályok sikeresen együtt tudjanak működni. Ez lenne a cél. Nem lehet azt mondani, hogy bármelyik generáció rosszabb vagy jobb lenne, más eszközöket használ, mások a prioritások, de ugyan azt a célt kell elérni.

Van ismerete a technikai eszközök újszerű alkalmazásával járó innovációkról? Ha igen milyen jó gyakorlatot tud?

Ha azt nézzük, hogy most az iparban 2-3 évente teljes technológiai megújulás jellemező, és ha ezt az oktatással összevetjük, akkor az oktatás ezt csak duális képzésben tudja lekövetni, semmi mással nem.  A Siemensnek van most erre egy kiemelt projektje, amelyen belül egy új típusú oktatást valósítanak meg, a duális képzésnek egy új módszerét. Viszont több nagyvállalatnál is kísérleteznek az Auditól a Mercedes-ig, ahol az oktatást beviszik a mindennapi termelésbe és sokkal többet adnak, mint amit a kerettanterv meghatároz. A legújabb technológiákat is beteszik az oktatásba. Ezek a jó gyakorlatok, és jellemzően több nagyvállalat jelen van ebben. Kis vállalatoknál természetesen ez nehezebben kivitelezhető, pont azért mert ez rendkívül tőke-igényes.

Az innováció bevezetésének hatására milyen eredményeket értek el, ezek milyen hatással voltak az iskolai/szervezeti gyakorlat újraformálódására?

Folyamatosan azt lehet látni, hogy akik duális képzésben vesznek részt, azok sokkal könnyebben megtalálják a helyüket a szakmában, a munkájukban perspektívát fognak látni, kisebb a lemorzsolódás, a pályaelhagyás. Ez szerencsés esetben nagyon jól működik, illetve a duális képzésben az is nagyon hamar kiderül, ha valakinek nem való ez a pálya. De ha jó volt a képzés, jó volt a pályaválasztás/pályaorientáció, akkor sokkal sikeresebben fog működni a rendszer. Az is fontos, hogy duális képzés során, nem csak a kerettantervi anyagokkal találkoznak, hanem megismerhetik az adott szakmának a finomságait, háttér információkat és egyéb dolgokat. Itt vannak azok a „csemegék” amellyel a diák nem csak diák lesz, hanem szerves része a folyamatnak, és aktívan részt fog benne venni. Nagyon sokszor előfordul az, hogy a diákot kollégaként kezelik az oktatás során a munkatársak, és ugyanúgy vevők az ötleteire, ugyanúgy a csapatban tud dolgozni. Ez egy jó innovatív oktatás, és jellemzően nagyon jól hat a fiatalabb generációkra. Minél inkább fiatalabbak annál inkább ezt előnyként élik meg. Tehát nem a konvenciók és a szabályok követése, hanem az egyediség a kezdeményező készség kerül előtérbe, ez nagy előny, és a fiatalok ezt nagyon jó néven veszik, és jellemzően nem is élnek vele vissza, hanem motiválja őket. Főleg, ha olyan feladatot kapnak, ami komoly feladat és figyelembe veszik javaslataikat, véleményüket. Ez meg csak úgy működhet, ha csapatjátékosként tekintenek rájuk.

Tud e példát mondani arra, hogy az oktatás innovációjára olyan hálózatot hoztak létre, amelyben helyet kaptak az iskolák, az iskolafenntartók, az üzleti szféra vagy a civil társadalom képviselői? Esetleg nemzetközi partnerek bevonására is sor került?

Voltak ilyen projektjeink, amelyek célja a nemzetközi tapasztalatok megosztása átültetése  volt Német - Magyar viszonylatban. Folyik most is olyan projekt, amely célja a nemzetközi viszonylatban a tapasztalat megosztása az egyes innovációs oktatási területeken. Jellemzően a duális képzéshez kapcsolódó innovációk területén. Erre vannak jó példák. Van ilyen projektje a kamarának is. Illetve működnek, olyan elképzelések és fejlesztési tervek, amelyek az egyes érintett személyeket összehozzák. A kamara, mint katalizátor kapcsolatban van az egyes résztvevőkkel, iskolával, fenntartóval, gyakorlati képzővel és a diákkal. Viszont nem sokára elindul az innováció is, amikor az ágazati képző központok felépítésre kerülnek, amelyekben, ágazati tanműhelyek lesznek. Ebben részt vesznek, mind az iskolák, mind a gazdaság szereplői és közösen valósítják meg a gyakorlati képzést. Tehát a közeljövőben, ezek lesznek azok az innovációs műhelyek, ahol a képzés megújítása és naprakésszé tétele lesz majd a cél.