A generációk felelősségéről

Írta: Szuhai Nóra

Nagyanyáink korában a bútorokat, az edényeket, a kapcsolatokat dinasztiáról dinasztiára örökölték az emberek. Dédnagyanyáink családi, rokoni, baráti kapcsolatai is életre szólóak voltak. „Amit Isten egybe kötött, ember szét ne válassza!”

Anyáink korában beindult a nagyipari termelés, arra ösztönözött a propaganda, hogy dobd el a régit, a hagyományosat, legyél modern.  Vásárolj a kézi eszközök helyett elektromos berendezéseket, mert a munka mellett ezek a szerszámok megkönnyítik az életedet. Hűtőgép, mosógép, porszívó, TV, kávédaráló, hajszárító… Az az „úr”, akinek ez megvan. Nem kell egy életre tervezni, legyél rugalmas. Ha valami elromlik, vegyél másikat, azért vannak az üzletek, hogy kiszolgálják az igényeidet, a kényelmedet. Vegyél autót, nem kell a bicikli, vegyél olajat a szén helyett a fűtésedhez, motorizálj, mobilizálj… Sokan költöztek vidékről városba, éltek munkásszállókon, kollégiumokban, lazábbak lettek a baráti, családi kötelékek, fellazult a kötődés a lakhelyhez, a hagyományokhoz, mert ami nem volt modern, az nem volt érték. Újra értelmezték a karácsonyt, a születésnapokat, keresztelőt, a házasságot, a család fontosságát, a tárgyi kultúrát, és a személyes szabadság fogalmát. Kellett a változás, de még ott bujkáltak az öregek hagyománytiszteletből fakadó nevelési elvei a családokban. Legyen biztos állásod, családod, szerény, de stabil életed.

A mi életünket megváltoztatta a technika, a mobilitás, a fogyasztói társadalom, a tudás fontossága, a szabadság vágya, majd a szabadságnak kikiáltott létezés megélése… Megéltük a közveszélyes munkakerülés gyakorlatát, de azt is, hogy küzdenünk kell a munkahelyünkért. A „legvidámabb barakk” lehetőségeit, a Sony táskarádiókat, a Sokol rádiót, az újság előfizetést, de az internet információ özönét. Azt, hogy postáról lehet telefonálni, és az utcai telefonok, tantusszal működnek, és azt is, hogy mobil telefont használunk. Megéltük a szocializmus uniformizálását de azt is, hogy a „legyél egyedi” trendjét illik követni. Volt részünk a házi befőzések, az otthon készített tészták ízében, most a menza és a félkész áruk divatját szokjuk. Számunkra természetes volt, hogy egy cipőt addig hordunk, amíg ki nem nőjük, vagy el nem kopik teljesen, most trendeket és divatot követve 1-2 szezonra vásárolunk. Emberi kapcsolataink is átalakultak. Sokan vagyunk akik elváltunk, új életet kezdtünk, vagy kezdünk, küzdünk a család megtartásának kihívásaival. nehezen fogadjuk el, hogy a gyerekeinknek mér egyáltalán nem fontos, hogy családban éljenek, a baráti kapcsolatok tartása háttérbe szorul, fokozott munkatempót diktálunk, és próbáljuk megteremteni (még mindig) az egzisztenciális biztonságunkat, mert ebben a fene nagy szabadságban valahogy nincsenek biztonságosnak tűnő támpontjaink.

Panaszkodunk a gyerekeinkre, de a mi generációnk találta ki,  majd vettük meg az első számítógépet a gyerekeinknek, mi találtuk ki a mobiltelefont, a CD-t a videó lejátszót, azt a sok okos technikát, amit a mostani fiatalok használnak. A mi generációnk teremtett divatot, divatmárkákat, mi találtuk ki a fogyasztói társadalmat, a diszkót, a rockot, heavy metált. Arra neveltük a gyerekeinket, akik most 20-35 évesek, hogy legyenek egyediek, hogy a hangsúlyozzák az értékeiket, hogy fontos a külső megjelenés, hogy ha nincs elég pénzed az igényeid kielégítésére, vegyél fel hitelt, hogy a jóléted mindennél és mindenkinél előrébb való. Most mindezt számon kérjük attól a generációtól, akik használják, élvezik, vagy szenvedik azt, amit a szüleik, nagyszüleik, dédszüleik örökül hagytak számukra.

Miért csodálkozunk azon, hogy olyanok, amilyenek? Mi teremtettünk nekik eszméket, felületeket, eszközöket, hiányokat és működőnek tűnő megoldásokat. Aranybánya? Szemétdomb? Egyik sem. Egy olyan helyzet, amit az Y és Z generációnak kell tovább vinni, alakítani a saját élményeik megéléseik szerint. A fiatalok felelőssége ugyanis nem abban van, hogy milyenek, hanem abban, hogy mit kezdenek az örökségükkel.

Én szorítok nekik. Bízom benne, hogy nem rontják el jobban mint mi, hogy nekik is lesznek nagy ötleteik, világot alakító eszméik, technológiai újításaik, saját forradalmuk, amik mentén formálni fogják a világot.