Írta: Vadóc Tamás
Utolsó cikkemnek
(egyelőre) úgy éreztem, mindenképp érdemes megemlítenem, kinek, miért és mit is
köszönhetek.
Eredetileg a
Karriermenedzsment III nevű kurzusra jelentkeztem azzal a reménnyel, hogy adminisztrációs
munkaként néhány kredit bezsebelésével a nem túl sikeres félévem kissé
feljavíthatom, mindezt úgy, hogy túl sokat sem kell tennem érte. Szerencsére
nem így hozta a sors, kicsit nagyobb kihívás elé állított, ugyanakkor az
élményekről, és a pozitívumokról érdemes néhány szót megemlítenem, mert
határozottan ezekből volt több.
Miután kiderült, hogy
hol kezdem meg a kurzusom teljesítését, kissé aggódva, kissé berezelve, kissé
izgatottan, de azért bízva a legjobbakban elindultam az irodába. Első körben
nem tudtam, hogy miként tudnék a tehetségek mentorálásában, megsegítésében
részt vennem, eléggé reál beállítottságú embernek éreztem magam.
Hosszabb beszélgetés
után úgy alakult, néhány videó és blogbejegyzéssel kell megsegítenem azon
embereket, akik hozzám hasonlóan azt keresték, amiben tehetségesek, vagyok már
megtalálták, de nem tudják, mit kezdjenek vele. Az első cikkemre emlékszem, a
tervezett idő kétszeresét szántam, annyira nem tudtam, miről, mit és hogyan
írjak – mi lehet egyszerre, érdekes, terjedelmes, de nem túl hosszú,
figyelemfelkeltő, hasznos, segítő szándékú. Hosszas gondolkodás és tenyérbe
temetett homlok után végre ihletet kaptam, és elkezdtem írni mindazt, ami
eszembe jutott, mindazt, amit úgy éreztem, muszáj megosztanom az emberekkel.
Az első cikkek után
már minden jött magától. Ha találtam a fejemben egy érdekes témát, elkezdtem
róla írni, és szerencsére nem kellett túl sokat a sorok közt gondolkodnom.
Mielőtt kapcsolatba kerültem volna Legjobb Vagyokkal, nem gondoltam volna, hogy
képes lennék cikkeket írni, vagy hogy valaha is akarnék. Érdekes, hogy pont
olyan ember kezdett tanácsokat osztogatni, akire jó pár korábban ráfért volna.
=)
Néhány embert is volt
szerencsém megismerni, akikkel a néhány órás brainstorming keretében volt lehetőségem
tapasztalatokról, észrevételekről beszélgetni és végre megoszthattam velük
bizonyos témákkal kapcsolatban a gondolataimat, és megismerkedhettem az ő
véleményükkel. Több óra úgy telt el, mintha 10-15 percet lettem volna összesen
velük. A legjobb az egészben, hogy hála a külföldi társaknak, az angol nyelvet
is gyakorolhattam, ami kizárt, hogy ne vált volna hasznomra – mindenképp jó
volt felfrissíteni a nyelvtudásom!
Miután a meeting után
megkaptam az útravalókat, azokat a tanácsokat, amiket ezen cikkeknél és
videóknál érdemes figyelembe vennem, úgy döntöttem, hogy megpróbálom a tőlem
telhető legtöbbet nyújtani, hogy eme videók és cikkekbe az általam fontosnak
gondolt dolgok mind bekerülhessenek, hogy ha majd a jövőben szükségem lenne
tanácsokra, akkor akár magamhoz is tudjak fordulni, és újra nézni, vagy olvasni
a műveimet. Sokszor van, hogy letér az ember az útról, és saját maga kell
ahhoz, hogy visszataláljon.
Összességében
mindenképp pozitív volt ez a néhány hónap, amit a Legjobb Vagyok Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft-vel tölthettem.
Nem tudom, hogy a jövőben mennyit fogok cikkekkel foglalkozni, vagy készítek-e
videókat, de ez a kurzus megmutatta nekem, hogy sokszor érdemes valami újat,
valami izgalmasat kipróbálni, új kihívások elé nézni, hogy felpezsdítsük az
életünk, és hogy rájöjjünk, mi is a helyes irány az életünkben. Viszont azt
tudom, hogy ha már 1 embernek segítettem, hogy ráleljen arra, mi az, amiben
tehetséges, akkor mindenképp megérte az erőfeszítést.
Nincsenek megjegyzések:
Írj megjegyzés