Írta: Krisár Péter
A stressz mindig is egy elég erős kiváltó oka volt a testi és
lelki bajoknak, főleg ebben a rohanó világban, ahol az agyonhajszolt emberek
látástól vakulásig dolgoznak, legyen szó részállásban helytálló tanulóról, vagy
teljes munkaidőben dolgozó emberről. Mégis, mindezek ellenére a stressz
olykor-olykor akár a segítségünkre is lehet, ha jobban odafigyelünk.
Természetesen ez a kijelentés önmagában nem állná meg a helyét mindenhol.
Van, aki jobban bírja a feszültséget, van aki kevésbé terhelhető: minden teljes
mértékben emberfüggő. Az „egészséges” stressz alatt több dolgot lehet érteni,
valakinek például a nyomás alatti munka is ebbe a kategóriába tartozik. Míg
egyes emberek kirótt határidőktől csak pánikba esnek,, vannak olyanok akikre ez éppen
ellenkezőleg, pozitívan és serkentőleg hat: minél szorosabb a határidő annál
jobban özönlenek a termékeny gondolatok, az adrenalin és
izgalom újult erőt kölcsönöz nekik, és segít túllendülniük a nehéz akadályokon. Ez
több helyen is megfigyelhető: vizsgák, szereplések, nagy projektek prezentációja előtt, esetleg fontos beszédeket megelőzően. Ha az ember képes kontrollálni az
izgalmát, és alaposan felkészül, az ilyen szituációk akár
még meglepően kellemesek is lehetnek, főleg ha mindent letudva, örömmel
konstatáljuk a jól elvégzett feladatot.
Az egészséges stresszhez sorolható még a várva várt, örömteli pillanatok
sorozata is. Az izgalom, a feszültség, hogy mi fog történni a kedvenc
sorozatodban vagy filmedben, de ilyen lehet egy várva várt koncert vagy színdarab élménye is. Az öröm, az euforikus
érzés, amely a kivárásból és az izgalomból fakad, exponenciálisan nő, minél jobban
vágyik az ember az adott dologra – és annál nagyobb lesz az öröm amikor bekövetkezik.
Furcsa talán a tény, hogy ezen örömteli pillanatokat egy mondatban emlegetjük a munka által okozott stressz-szel, ám ha jobban belegondolunk, a
felszabadultság és öröm áradata, ami elfog minket az események végeztével, kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz.
Mindezek ellenére kétség sem fér hozzá, hogy a stressz káros
lehet az emberre, ha nincs levezetve. Az ingerlékenység, fáradékonyság esetleg a levertség jeleit érezhetjük egy fárasztó munkanap után, de amikor nagyon várunk valamit, és annyira izgatottak vagyunk hogy aludni sem tudunk tőle, könnyen alváshiányhoz és a már említett kimerültséghez,
fáradékonysághoz vezethet.
Mit tehetünk tehát ez ellen? Sokan előszeretettel választják a sportot, mivel a test megmozgatása, kifárasztása lehetővé teszi a feszültség könnyebb
feldolgozását és a termelődő endorfin – boldogsághormon – miatt jobban érezzük
majd magunkat, és jobb lesz közérzetünk is. Mások hobbijukban lelik a megoldást
és például írással ütik el idejüket, és a frusztrációt egyszerűen „kiírják”
magukból költemények és történetek formájában.
Egyértelműnek hangozhat, de természetesen az is remek módja lehet a feszültség és a stressz levezetésének, ha társaságban töltjük az időnket. Az ember ilyenkor ugyanis jobban ki tud kapcsolni, a meghitt vagy örömteli
pillanatokra tud fókuszálni, és élvezni az életet arra a pár órára amíg
olyanokkal van körülvéve, akikre szívesen szakít időt. Legyen szó vad, észveszejtő bulikról vagy csendes, kis baráti társaságban
elköltött vacsoráról, mindenképpen egészséges és javasolt olykor-olykor kimozdulni
a mókuskerékből, és jó társaságban eltölteni egy kis időt.
Látható, sok a stressznek is több arca van, néha segítőkész, néha pedig
ártalmas. Ez mind a mennyiségtől, mind pedig a stressz természetétől is függ. A
mai világban nehéz úgy élni, hogy ilyenfajta behatások ne érjék az embert, éppen ezért fontos az hogy tisztában legyünk hatásaival, érezzük hogy meddig ér személyes tűrőképességünk, és
próbáljunk meg időközönként egy kis megálljt parancsolni magunknak, hogy aztán újult erővel mehessünk tovább. Ha észben tudjuk ezeket a dolgokat tartani, és
legalább egy kicsit meg is tudjuk valósítani őket, akkor kiegyensúlyozottabban,
boldogabban fognak telni napjaink.
Nincsenek megjegyzések:
Írj megjegyzés