A játék mindenki számára szórakozás, tanítás, jellem fejlesztő eszköz. Javítja a kommunikációt, a közösségi érzést, a vereség, győzelem feldolgozásának képességét, miközben tanít, szórakoztat, nevel. Ezért a játékkal eltöltött idő függetlenül az életkortól, olyan ajándék, ami semmi mással nem pótolható.
A játék spontán, szabadon választható, „önmagáért való” tevékenység, aminek elsődleges motivációja az öröm. Az érzés, JÁTSZANI JÓ!
Az egyik kedvenc témám a játék, ezért nehéz lesz néhány szóban összefoglalni, hogy miért buzdítok mindenkit arra, hogy a lehető legtöbb időt töltsön játékkal. Persze itt nem a szélsőséges megnyilvánulásokra gondolok, ami már szenvedélybetegségnek számít, hanem a játék ezer más formájára, amit szabadidőben, közösségben vagy egyedül, kis vagy nagy csoportban élvezettel végzünk.
Természetesnek vesszük, hogy a gyerekek játszanak. Ezen keresztül ügyesednek, tanulnak, fejlődik a beszédkészségük, a memóriájuk, a képzeletük. Megmutatják az érzelmeiket, feldolgozzák a feszültségeiket. Az iskolába kerüléssel egyre csökken a játékra szánt idő, mígnem a felnőttek életéből szinte teljesen kimarad ez az élményforrás. Valamilyen téves gondolkodás, azt üzeni, hogy a felnőttként a játék éretlenséget, komolytalanságot, felelőtlenséget jelképez, ezért sokan elutasítják azt. Úgy gondolják, hogy a játék elvonja a figyelmünket azokról a fontos feladatoktól, amik a napi feladataink vagy a jövőnk szempontjából nélkülözhetetlennek tűnnek. Nem igazán látják azt a perspektívát, amit a játékok használata és az így megszerzett új tudás jelent. Pedig mindazokra a fejlődési lehetőségekre és élményre nekünk is szükségünk van, amit a gyerekek a játékon keresztül megélnek. Ügyesedni, közösségben lenni, tanulni, stresszt levezetni, mozgásban maradni életünk végéig alap a kiegyensúlyozott élethez. Ezt felismerve az elmúlt években számtalan kutatást végeztek pl.: a siker, a teljesítmény növekedés, a vállalati kultúra, a stratégiai gondolkodás, a marketing és a játékosság, a játékra való nyitottság összefüggéseiben. A kutatók azt tapasztalták, hogy a kulturális tanulás szerves részeként a játékok egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalom működésében.
Mégis milyen a jó játék a gyerekeknek?
A legfontosabb, amit tudni érdemes, hogy különböző játékok más-más módon hatnak a viselkedésre. Van, amelyik a gondolkodást, mások a mozgást, a csoportban való együttműködést, helyezik előtérbe, megint mások a kreativitást, a művészeteket, a képzelőerőt fejlesztik. Eltérőek lehetnek a fiúk, a lányok, a felnőttek igényei. 2 alap szempontra hívom fel a figyelmet, ami a játékok mindegyikére igaz. Az a jó játék, ami egyszerű. pl.: az építő kocka. Az egyszerű unisex játékok megmozgatják a fantáziát, összehozzák a különböző generációkat, interakciókat igényelnek, kreativitást fejlesztenek. Minél kidolgozottabb egy játék, annál kevesebb ötlet kell a használatához és ez elkényelmesíti a használóját. Könnyebb ugyanis egy játékot használni, mint kitalálni egyet. A kész játékok csökkentik a fantáziát, sematikusabbá teszik a gondolkodást.
Vannak olyan pedagógiai irányzatok, amelyekben a gyerekeket hagyják unatkozni. Németországban a kilencvenes évek elején nyitották meg az első olyan óvodákat, amelyekben alig, vagy egyáltalán nem volt játék. Természetesen a gyerekek az első időszakban nagyon unatkoztak. Majd elkezdtek szerep játékokat kitalálni, használati eszközöket, a természetben található anyagokat bevonni a játékukba. Ettől javult az együttműködési képességük, megtapasztalták, hogy a saját ötleteiken keresztül is képesek izgalmas játékot kitalálni. Az eredmények azt mutatták, hogy a kevesebb több. A sok játék nem segíti a figyelem koncentrációt. Lehetőséget teremt ugyan az újabb és újabb ingerek megtapasztalására, de figyelem elterelő hatásuk eredménye, hogy a gyerekek igazából egyik játékkal sem játszanak elmélyülten. Inkább a szabad játék, és a játéktárgyak nélkül (vagy kevés játékkal) eltöltött játékidő az, ami a gyerek számára pozitív.
Milyen a jó játék a felnőtteknek?
A játék illúzió, a "minden minden lehet" világa, melyben felül emelkedünk a tér idő korlátokon. Ez lehetővé teszi a stressz oldást a kreatív ötletek megálmodását. Olyan kapcsolatokat hozunk létre ebben a térben, amit a minden napok felelős felnőtt viselkedése nem enged számunkra, hiszen itt minden megtörténhet. Ugyanakkor ez a világ nagyon emberi, mert a játszó maga hozza létre. Alkot, és újra alkot megkettőzve a valóságot a játék világával. Ezért a felnőtteknek azok a jó játékok, amik megengedik a csintalanságot, használják az intellektust, érdekesek, izgalmasak, szeszélyesek, különlegesek. Olyan felületek, ahol nézőpontot válthatunk, szokatlan megoldásokkal állhatunk elő, emellett támogatják a közösségi kapcsolatainkat. Próbára tesznek minket váratlan szituációkban, amitől az életünk monotóniája egy varázsütésre érdekessé válik.
A játék a legősibb emberi érték, amit ha elfogadunk teret ad a bennünk lévő spontaneitásnak, örömnek 0-99 éves korig. A játékot beengedve társas kapcsolatainkba, munkánkba, szabadidőnkbe sokat teszünk a kiegyensúlyozottságunkért a mentális és lelki egyensúlyunkért.
Szuhai Nóra
coach, tehetség- és szervezetfejlesztő
Nincsenek megjegyzések:
Írj megjegyzés