Akkor lesz valaki jó helyen az
életében, ha harmóniában van a munkájával. Ezért fontos, hogy a pályaválasztás
előtt álló fiatal megtalálja a személyiségének, képességeinek, generációja
elvárásainak megfelelő szakmai irányokat, amelyek elvezetnek a sikerélményt és
örömet jelentő karrier felé.
A pályaválasztás gyakran hónapokon
át tartó dilemma a családok életében. Segít a pályaválasztási tanácsadás?
Ahhoz, hogy ki-ki megtalálja a maga útját, olyan alapkészségeket tárunk
fel, amiket majd a középiskola, s később az egyetem vagy a szakképzés tovább
tud erősíteni. Minden embernek vannak jól feltárható képességei, érdeklődési
köre, lehet tudni, hogy analitikusan vagy szintetikusan gondolkodik, mi okoz
számára örömet, mivel ért el sikereket.
Egyértelműen kideríthető, hogy a tanuló
a matematika, a nyelv, a természettudományok, a technika vagy
társadalomtudományok iránt fogékony. Az érdeklődést és a személyiséget
meghatározó adottságokra építve teszünk javaslatokat a karrier irányokra.
Különböző nehézségi és tanulmányi szintek bemutatásával tanulmányi ívet
mutatunk, befejezési és váltási pontok lehetőségét is figyelembe véve. Az
irányok személyre szabottak, néha tartós elköteleződést igényelnek, néha rövidebb
idő alatt is elérhetőek. A hosszabb tanulási íveknél minden esetben felhívjuk a
figyelmet arra, hogy ha elindul a megvalósítás, egy váratlan szituáció
átírhatja.
Nem túl korai a pályaválasztással
foglalkozni 13-14 éves korban?
A középiskola már a szakképzésre készít fel, legyen az érettségire épülő
szakképzés vagy felsőoktatás. A szakközépiskolát választó diákok egyértelműen
valamilyen szakma felé orientálódnak, de legtöbben már a gimnáziumot is az
érdeklődési területüknek megfelelően választják. A döntést alaposan meg kell fontolni, ehhez
nyújtunk támogatást. 13-30 éves korig jönnek hozzánk fiatalok. Sajnos, gyakran
azt látjuk, hogy az a karrierív, amit elkezdtek, nem egyezik az alapkészségeikkel,
a tehetségükkel. A választásaikat gyakran befolyásolják a szülők, a lakóhely
elhelyezkedése, s kevésbé figyelnek arra, hogy miben tehetséges, mi az
érdeklődési területe, miben lehetne sikerélménye a tanulásban, később a
munkában.
Tehát ezzel azt mondja, hogy könnyen
el lehet rontani a pályaválasztást?
Szorongásra nincs ok, az a jó hírem, hogy akkor sincs késő változtatni,
amikor már a felsőoktatásban vagy a munkaerő-piacon van a fiatal, arra figyelve,
hogy ne vesszen kárba mindaz a munka, a szorgalom, amit már belefektetett a
tanulásba. A cél, hogy optimalizáljuk a karrier lehetőségeket, a tanuló
képességeit és személyiségét alapul véve. A változtatás persze nem mindig
egyszerű: rugalmasságra, nyitottságra van szükség minden szereplő esetében.
A középiskolák sorában milyen most a
szakiskolák presztízse?
Nagyjából 20-30 éve az egész világon megfigyelhető folyamat, hogy a
fiatalok közül egyre többen célozzák meg a felsőoktatást, s nem ritka, főként
az Y generációnál, hogy akár 30 éves korukig kitolják az egyetemista létet.
Eközben a szakiskolák presztízse sajnálatos módon csökkent. Manapság egyre több
szó esik a szakképzett munkaerő hiányáról, ami jó esetben visszabillenti majd
az egyensúlyt a szakiskolák felé. A mai magyar munkaerőpiac még mindig papíralapú,
holott a diploma megszerzése után még sok-sok évet kell eltölteni a szakmában addig,
amíg az ember megszerzi a munkájához szükséges tapasztalatokat. Egyértelmű,
hogy kellenek a kompetenciák, fontosak a gyakorlati szakirányú képzések, hiszen
óriási problémát jelent, hogy nincs megfelelő számú szakember!
Mit preferálnak a különböző
generációk a munkaerő-piacon?
A pályaválasztás az Y és a Z generáció számára aktuális, az ő szüleik az
úgynevezett X generációhoz tartoznak. A generációs különbségeket ma már nem
csak a korosztályból fakadó eltérések és a szokások befolyásolják, hanem
jócskán meghatározza korunk technológiai fejlődése. Meghatározza a különböző szakmák felé való
elköteleződésüket, a munkához való hozzáállásukat, igényeiket a karrierrel és a
személyes életvezetésükkel kapcsolatban.
____________________________________________
X generáció, a szülők (1960 és 1983
között születtek)
A technológia elsőként ennek a generációnak az életét befolyásolta. Pályakezdőként
a munkaerő-piacon jó eséllyel indultak, inkább felnőtt korukban szembesültek
olyan kihívásokkal, amelyeknek nem tudtak eleget tenni. Karrierjük nagyjából a
rendszerváltással kezdődött, jellemzően kemény munka árán értek el
eredményeket.
Y generáció (1984 és 1994 között
születtek)
A számítógépekkel együtt nőttek, szüleik mindennél fontosabbnak tartották,
hogy megadják nekik azt a szabadságot, amelyet ők felnőttkorukban tapasztaltak,
a rendszerváltás után. Az önmegvalósítás, a karrierépítés mindennél fontosabb
számukra, jellemző rájuk, hogy sokáig tanulnak, fontos számukra a minél több
kompetencia elsajátítása.
Z generáció (1995 és 2010 között
születtek)
Digitális bennszülötteknek is nevezik őket, az okostelefon, az internet, a
webes alkalmazások az életük elengedhetetlen kellékei. Gyorsan tanulnak,
egyszerre több mindennel foglalkoznak, szinte percenként képesek új információ
befogadására. Fontos számukra a változatosság, a mobilitás.
Szuhai Nóra - coach, tehetségfejlesztő
Nincsenek megjegyzések:
Írj megjegyzés