Vezetés és hatalom

 Írta: Szuhai Nóra

Ha vezetésről vagy hatalomról beszélünk általában mindenkinek magasabb beosztású emberek, igazgatók, csoportvezetők jutnak eszünkbe. Ezek azonban státuszok, és a vezetés egy viselkedési, gondolkodási és személyiség együttes, és ez nem beosztás függvénye. A vezetés említése mellett gyakran beszélünk még a hatalomról és tekintélyről is.

Fontos különbséget tenni az önérvényesítés és az akaratosság között

Az akaratot tekinthetjük jónak, rossznak, de leginkább az akarat szándéka dönti el az értékét.

Nehéz meghatározni, hogy mitől lesz valaki jó vezető. Az számít jó vezetőnek, aki tudja érvényesíteni önmagát, magabiztos, erős, képes kiállni azért, amit akar, és amire szüksége van. A természetes vezetők beindítják a dolgokat, az emberek pártfogói, gondoskodók, védelmezők, ezért tiszteletet ébresztenek a többi emberben. Nem fél kockázatot vállalni azért az ügyért, ami mellett áll, hogy megvalósítsa álmát, és nyomot hagyjon a világban.

Az igazi vezetők karizmatikus egyéniségek, sugárzik belőlük az önuralom, az együttérzés, ami a többi embert arra készteti, hogy útmutatást kérjen tőlük, biztonságot és védelmet. Lelki nagyságuk mindenkit körülölel és felemel. A természetes vezetők egyedi képességei abban rejlenek, hogy ki tudják találni, hogyan lehet könnyíteni mások terhein, és ezzel sok ember életén javítani tudnak. Az erejük és a hatalmuk tudatában is van bennük valami ártatlanság egyszerűség kedvesség, megbocsátás, amit mások kedvesnek, megindítónak találnak.

A természetes vezetők mélyen és megingathatatlanul hisznek az életben

Ha ezt a leírást elolvassátok, azt hiszem, nyilvánvalóvá válik, hogy a vezető beosztást birtokló emberek nagy többsége nem ezeket a tulajdonságokat hordozza. A vezető beosztás egy cím és felelősség, de ahhoz, hogy valaki természetes vezetővé váljon, belső többlet értékeinek kell lennie.

A fentiektől függetlenül, a gazdasági vezetők képesség és személyes értékek tekintetében egy sor olyan tulajdonsággal kell, hogy rendelkezzenek, ami a sikeres munkájukhoz szükséges. Seregnyi tanulmány és könyv foglalkozik azzal, hogy mitől lesz sikeres egy főnök. Ebből is közreadunk néhány tanulságos gondolatot.

Az alábbi felsorolásban azt szedtük pontokba, hogy a sikeres vezetőket milyen tulajdonságok különböztetik meg a kevésbé eredményes vezetőktől.

• Intelligencia, tekintetében az átlagon felüli, de nem extrém magas szint a legmegfelelőbb. Fontos, hogy egy vezető képes legyen absztrakt és komplex problémák megoldására is.
• Együttműködési készség, szintén nagyon fontos lehet, mivel az eredmények eléréséhez a vezetőnek együtt kell dolgoznia másokkal.
• Felelősségvállalás, önállóság egy vezetőnél nélkülözhetetlen, mivel a vezetői szerep egyik alapvető elvárása, hogy a vezető vállalja a felelősséget a feladatok végrehajtásáért.
• A döntésképesség a sikeres vezető egyik legfontosabb jellemzője, mivel a vezetőnek kell mérlegelnie a különböző információkat, majd ez alapján a végső döntést meghoznia.
• Kezdeményezőkészségre leginkább azért van szükség, mivel a vezetőnek kell felismernie, hogy mikor van szükség cselekvésre, változtatásra, és ezen folyamatok beindításában központi szerepe van.
• Az eredményességre törekvés a megfelelő célok kitűzésével és elérésével a szervezeti hatékonyság biztosításának egyik alapvető kritériuma.
• Az emberekkel való bánásmód a kollégák megértését, meghallgatását, meggyőzését és ösztönzését foglalhatja magában, amelyek nélkül a vezető nehezen tudná elérni, hogy beosztottjai a megfelelő eredményt érjék el.

A vezetői tevékenység nagyon összetett, számtalan funkciót foglal magában. A tervezés, az információk gyűjtése, értékelése, továbbítása, a szervezés, a döntés, a végrehajtás irányítása, a vezetett emberek motiválása, és értékelése, a feladat-végrehajtás és az eredmények ellenőrzése.

A TERVEZÉS

A tervezés magában foglalja a jövőre vonatkozó elképzeléseket, a célok megfogalmazását, a célok eléréséhez szükséges tevékenységek, feladatok, eszközök, erőforrások meghatározását. A taktikai tervek rövidebb távra szólnak és egy konkrét eredmény eléréséhez szükséges részfeladatokat foglalják magukban, míg az operatív tervek a napi, heti feladatok megvalósítására vonatkoznak. A stratégiai tervezés során a vezetés figyelembe veszi a környezeti lehetőségeket és veszélyeket, valamint a szervezet erősségeit és gyengeségeit. Fontos, hogy a szervezetek és vezetőik világos küldetéstudattal, jövőképpel és egyértelmű célokkal rendelkezzenek.

TÁJÉKOZÓDÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁS

Az információ gyűjtése, rendszerezése és továbbítása szintén a vezetők alapvető tevékenysége. A tervezéshez, a szervezéshez, a döntéshozatalhoz, az irányításhoz, a kollégák motiválásához, tájékoztatásához, teljesítményük visszajelzéséhez nélkülözhetetlen a szükséges információk megszerzése valamint továbbítása. A tájékozódás és a tájékoztatás tehát minden vezetői tevékenység nélkülözhetetlen eleme, így a vezetőknél a megfelelő szóbeli és írásbeli kommunikációs képesség nagyon fontos ahhoz, hogy a vezető eredményesen tudja ellátni a feladatait.

A HELYZETELEMZÉS

A helyzetelemzés során a szükséges információk begyűjtése után értékelésre kerülnek a vállalat erősségei, gyengeségei (belső tényezők), valamint a külső környezetben rejlő lehetőségek és veszélyek. A helyzetelemzésre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy a környezet kihívásaira, a veszélyekre és a lehetőségekre a belső erőforrások pozitívumait, erősségeit kihasználva megfelelően tudjon a szervezet reagálni. A vezetőknek ezt a feladatot a külső és a belső környezet jellemzőinek és a vezetői szint függvényében eltérő gyakorisággal kell végrehajtani.

A DÖNTÉSHOZÁS

A döntéshozatal a legfontosabb vezetői feladatok közé tartozik. A vezetőnek a döntési alternatívák közül a legmegfelelőbbet kell választaniuk, figyelembe véve a rendelkezésre álló információkat, az időt, az erőforrásokat és a lehetséges következményeket. Egy-egy rosszul meghozott döntés visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ezért a vezetőknek olyan elemző és strukturáló képességre van szükségük, amikkel a legoptimálisabb döntések meghozatalára képesek. Jó hír, hogy ez a képesség tanulható és a vezetői gyakorlattal fejlődik.

SZERVEZÉS, KOORDINÁCIÓ

A döntés meghozatala után a vezetőnek a kitűzött cél elérése érdekében meg kell szerveznie a munkafolyamatot, úgy hogy figyelembe vegye a rendelkezésre álló időt és emberi erőforrásokat, valamint a szükséges anyagokat és eszközöket. A munkaszervezés során a vezető meghatározza, hogy a dolgozók mit csináljanak, hogyan tegyék azt, milyen eszközöket használjanak, kivel dolgozzanak együtt, milyen információkat kell megszerezniük és továbbítaniuk a munkavégzés során.

A VÉGREHAJTÁS IRÁNYÍTÁSA, A KOLLÉGÁK MOTIVÁLÁSA

A dolgozók és a munkafolyamatok irányítása során a vezető biztosítja a kitűzött célok elérését, úgy hogy gondoskodik a cél eléréséhez szükséges feltételekről, a dolgozók irányításáról, motiválásáról, valamint szükség esetén a szükséges változtatásokról. Az irányítás esetében a beosztottak a helyzet és a feladatok jellemzőinek függvényében követik a vezető utasításait. A helyesen megválasztott vezetési stílus jelentős mértékben meghatározza a célok elérést, a szervezet eredményes működését. A vezetési stílus tekintetében meghatározó, hogy milyen mértékben kapcsolat-, illetve feladatorientált a vezető, valamint, hogy mennyire vonja be beosztottjait a döntéshozatali folyamatba.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

A célok elérése, a megfelelő teljesítmény biztosítása érdekében szükség van egyéni és szervezeti szinten is az eredmények ellenőrzésére. Az ellenőrzés során a vezető összeveti az eredményeket a célokkal, aminek következtében azonosíthatóvá válik a változtatás szükségessége. A dolgozók teljesítményértékelése a vezetői feladatok egyike. Ahhoz, hogy a kollégák értékelése ösztönzőleg hasson, ismét a megfelelő módszerek, és stílus megtanulása szükséges.

A vezetői tehetség és képességek megítélése jelentősen változott az utóbbi időben. A „Nagy Ember” kép helyett a kreatív vezető tulajdonságai kerültek előtérbe. A vezető a hagyományos szemléletben karizmatikus és hősies egyéniség, aki kontrollt gyakorol a környezete felett, a konfliktusokat elfojtja. A mai valóságnak jobban megfelelő vezető képe egészen más. A kreatív vezető kihozza az emberekből a maximumot, megtalálja azokat a pontokat, amelyek mindenkinek nyereséget jelentenek, a dolgokat működésben tartja, és a konfliktusokat kezeli, nem pedig elfojtja (Sisk, 1993). A demokratikus társadalmak a kreatív vezetést részesítik előnyben, és a kreatív vezetői tulajdonságokat hangsúlyozzák, de tudomásul kell venni, hogy különösen az alacsonyabb kulturáltságú néprétegeknél és népeknél az erőszakos, befolyásoló és kontrolláló vezetők sokkal sikeresebbek lehetnek. Mindazonáltal, mint tehetségtípus, a kreatív vezető elismerten kiemelkedő képességű egyéniség.